Feltámadás és élet
Notes
Transcript
Apostoli köszöntés (állva)
A feltámadott Jézus Krisztus szavaival köszöntelek benneteket: Békesség nektek!
Imádság (állva)
Textus (állva)
Jn. 11
Igehirdetés (ülve)
János ev. egyik meghatározó története ez: Lázár feltámasztása.
Egy baráti családról van itt szó. Márta és Mária és a fivérük, Lázár testvérek voltak, Bethániában laktak és időnként vendégül látták Jézust is és a tanítványait. Közülük Mária volt az, aki egyszer ahelyett, hogy segített volna a testvérének, Mártának az asztal körül, egyszerűen csak leült Jézus lábához és hallgatta őt. Ekkor mondta azt Jézus, hogy Mária a jobb részt választotta, amikor leült meghallgatni őt.
Most Lázár megbetegedett és súlyosra fordult az állapota. Oly annyira, hogy a nővérek üzentek Jézusnak, hogy jöjjön el, mert a bátyjuk súlyos állapotban volt. Nyilvánvalóan az életét féltették, és arra gondoltak, hogy ha Jézus jelen van, nem történhet baj.
Jézus azonban késlekedett. Direkt halasztotta az indulást. Ennek a következménye az lett, hogy mire odaértek Bethániába, Lázár már halott volt… negyedik napja. Jézus erről ezt mondta a tanítványainak még mielőtt elindultak volna Bethániába: “Lázár meghalt és örülök, hogy nem voltam ott: tiértetek, hogy higyjetek.”
a tanítványok szempontjából is fontos volt ez a késlekedés, mert így láthatták azt, hogy mit tesz Jézus akkor, amikor a halállal kerül szembe
de ugyanúgy fontos volt ez Mártának és Máriának is, mert ők azt élhették át, hogy hogyan törli el Jézus a gyászukat és hogyan váltja valóra azt, ami a legtöbb gyászoló számára csak keserves vergődés és képzelődés...
Egy biztos: ebben a történetben Jézus hatalma mutatkozik meg az élet és a halál felett.
Jézus beszélget Mártával és Máriával
Mártát úgy ismertük, mint tevékeny nőt, aki sok mindenért aggódik feleslegesen - Jézus helyette inkább Máriát dícsérte meg. Ezzel szemben most a Jézushoz kiszaladó Márta kap hatalmas kijelentést. - A kulcs kérdés nem is a karakter kérdése, hanem inkább az, hogy ki megy Jézushoz.
Jézus mellett zajlanak az események. (nem olvasunk olyan történetet, hogy valaki otthon maradt, nem találkozott Jézussal - és ezen milyen áldás volt.
Jézus mellett zajlanak az események. Ha azt szeretnéd, hogy a te életedben előrehaladjon, pörögjön Isten terve, akkor légy Jézus mellett szorosan. Ez a tanulság felkészít bennünket Jézus kijelentésére.
Uram, ha itt lettél volna, nem halt volna meg a testvérem!
(némi szemrehányás is érezhető - a testvérek erről beszélgethettek - mert Jézussal találkozva mindkettejükből ez buggyant ki)
Az összetört szívű ember kérdései ezek. és ezek a kérdések helyénvalók. Nem tapintatlanok.
Közel van az Úr a megtört szívűekhez, és a sebzett lelkűeket megsegíti. (Zsolt. 34: 19)
Ne feledjük: a gyászoló sötétben tapogatózik - megfeledkezik Jézus isteni természetéről - a halál, mint valami nagy kő nehezedik a szívére (nem véletlenül a halál az utolsó ellenség). A halál az, ami a tájékozódási képességünket, az orientációnkat teljesen összezavarja.
Ebben a helyzetben Jézus nem feddi meg Mártát és Máriát, hanem a tapintatosan emlékezteti Mártát a hitbeli meggyőződésükre...
De ez most másodlagos - ez a történet elsősorban nem arról szól, hogy hogy lelkigondozzunk gyászolókat. Hanem arról, hogy mit tud mondani Jézus ennek a két gyászoló asszonynak.
Van-e orvosságunk a halál ellen?
És ha nekünk nincs, van-e orvossága Jézusnak?
Nincs hatalmunk a halál felett (Préd. 8: 8)
Az ember nem tudja hatalmában tartani a szelet, bezárni sem tudja a szelet, és senkinek sincs hatalma a halál napja fölött. Háború idején nem engednek szabadságra senkit, és a bűn nem menti meg azt, aki elkövette.
A borzalmak királya elé megyünk (Jób 18: 14)
El kell szakadnia biztonságos sátrától, és oda kell lépnie a borzalmak királya elé.
Amikor Jób mindent elveszített:
Jób ekkor fölállt, megszaggatta köntösét, és megnyírta a fejét. Azután a földre esve leborult, és így szólt: Mezítelen jöttem ki anyám méhéből, mezítelen is megyek el. Az Úr adta, az Úr vette el. Áldott legyen az Úr neve! (Jób 1: 20-21)
Pál kijózanító szavai: semmit sem hoztunk a világba...
Valóban nagy nyereség a kegyesség megelégedéssel, mert semmit sem hoztunk a világba, nem is vihetünk ki semmit belőle. De ha van élelmünk és ruházatunk, elégedjünk meg vele. (1Tim. 6: 6-8)
Már négy napja a sírban van… már szaga van.
Jézus ismeri igazán ennek a halálnak a mélységét, szükségszerűségét… a történetét.
Én vagyok a feltámadás és az élet!
Sokak szemében Jézus úgy tűnik fel, mint a biológiailag halott emberek felélesztéséért felelős személy. Mintha Jézus arra tenne ígéretet, hogy aki meghalt, azt hamarosan feléleszti a halott állapotából, hogy újra lélegezzen, mozogjon, egyen-igyon, beszélgessen, és sorolhtnánk még a hétköznapi életjeleket...
Amikor Lázárt feltámasztja, akkor ez a csoda egy az evangélium nagy jelei közül. Lázár nem azért támadt fel, hogy mi folyton újjáélesztéseket kérjünk Jézustól. Lázár azárt támadt fel, hogy mi lássuk Jézusnak azt a hatalmát, amit az élet és a halál felett gyakorol. Lázár példája bizalmat ébreszt bennünk, de nem abban, hogy nyugodtan bármikor kérhetjük emberek újraélesztését, hanem bizalmat abban, hogy teljes bizalommal helyezhetjük az életünket az ő kezébe… merthogy az élet nem az, hogy lélegzünk-e vagy sem, hanem az élet az, hogy vele kapcsolatban vagyunk-e vagy sem.
A Biblia folyamatosan beszél arról, hogy az emberek megszületnek, élnek és meghalnak. De a Biblia beszél egy másik értelemben is az életről: ti. kapcsolatba lépek Istennek, vagyis élek - és megszakad a kapcsolatom Istennel, vagy soha nem is létesült kapcsolatom Istennel, vagyis halott vagyok.
Amikor Jézus azt mondja, hogy én vagyok az élet, akkor arról beszél, hogy rajta keresztül lehet kapcsolatba lépni Istennel, ennek a világnak a gazdájával. És amikor azt mondja, hogy ő a feltámadás, akkor ezen azt érti, hogy az Istentől elszakadt fizikumom és pszichikumom kapcsolatba léphet Istennel, újra megtelhet az ő energiáival, az ő jelenlétével.
A feltámadás = Jézus személyén keresztül felveszem a kapcsolatot Istennel és ez természtfeletti pillanat.
Az élet = az életem fő hajtóereje, lendülete nem más, mint Jézus Krisztussal való folyamatos, eleven kapcsolatom.
Nehogy félreértsük. Ez nem azt jelenti, hogy ez a feltámadás és ez az élet valami mélyen spirituális dolog, aminek nem sok köze van a hétköznapi élethez. Távolról sem! Testi-fizikai lények vagyunk, egyrészt. Másrészt azonban szellemi lények. A föld porából vagyunk, de Isten lehelete is bennünk van. Levegőt venni már reflexszerűen tudunk, a szellemi levegővétel azonban még nem magától értetődő. A rendszeres, már-már folytonos bekapcsolódás Isten jelenlétébe, olyas valami, amit meg kell tanulnunk. A szellemi lélegzetvétel, az imádság rendkívül fontos számunkra. Ha majd a légzésünk leáll, a szívünk utolsót dobban - a szellemi lélegzetvétel biztosítja azt, hogy éljünk. Éljünk Isten oldalán.
Nem akarom én ezt a hasonlatot a végletekig feszíteni, de tényleg erről van szó alapvetően. A testi lélegzés mellé meg kell tanulnunk a szellemi lélegzést is - a kettőt egymás mellett kell gyakorolnunk - mert végül eljön az a pillanat, amikor a levegőáramlás megáll. De az életünk nem! Mert az életünk - kapcsolat Istennel.
Ezért mondja ezt Jézus - én vagyok a feltámadás! Amint felvetted a kapcsolatot Jézuson keresztül Istennel, már benne vagy az életáramlásban, már részese vagy az örök életnek. Majd eljön az a pillanat, amikor leáll a tüdőd és a szíved, de az életáramlásban benne maradsz. És majd eljön az a pillanat is, amikor visszakapod a személyiséged testi részét is, de közben Isten életáramlásából egy percre sem estél ki.
A feltámadás és az élet nem valamilyen másvilági és messzi dolog.
Mária azt mondja Jézusnak: Tudok a feltámadásról... Majd az idők végén a testvérem fel fog támadni a halálból.
Jézus erre azt mondja: Mária, félreérted a dolgot. A feltámadás nem pusztán az, ami az idők végén történik, hogy akkor Lázár visszakapja a személyiségének a testi vonásait is. Nem, a feltámadás nem egy távoli esemény. A feltámadás én vagyok. Rajtam keresztül és bennem zajlik. A kapcsolat a mennyei Atyával itt és most létrejöhet. Én vagyok a feltámadás és az élet! Aki bennem hisz és velem kapcsolatba lép, az felvette a kapcsolatot a mennyei Atyával és már az örök életben van. Hiszed-e ezt, Mária?
Amikor Jézus Krisztussal találkozol, amikor beszélsz vele, amikor kimondja, hogy: “Én vagyok a feltámadás és az élet!, akkor a kapcsolatod Istennel a homályból a világosságra lép, a messzi jövőből a jelenbe és egy formátlan, megfoghatatlan gondolatból személyes valóság lesz.
Kapcsolatod Istennel Jézus Krisztusban egyértelmű, már létező és személyes lesz.
Van-e orvosság a halálra? Van, kapcsolat Istennel Jézus Krisztuson keresztül.
Talán, hogy egyszerűen próbáljuk megragadni: a lélegzetvétel mellett kezdj el szellemi értelemben is lélegezni. Keresd a kapcsolatot Jézus Krisztuson keresztül! Amíg zajlik a beszélgetés közted és Isten között - életben vagy.
Imádság (állva)
Úri imádság (állva)
Mondjuk el közösen az Úrtól tanult imádságot!
9 Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben,
szenteltessék meg a te neved,
10 jöjjön el a te országod,
legyen meg a te akaratod,
mint a mennyben, úgy a földön is;
11 A mi mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma,
12 és bocsásd meg a mi vétkeinket,
miképpen mi is megbocsátunk azoknak, akik ellenünk vétkeztek;
13 és ne vígy minket kísértésbe,
de szabadíts meg minket a gonosztól;
mert tied az ország és a hatalom és a dicsőség
mindörökké. Ámen."
Hirdetések (ülve)
jövő hét pénteken derül ki, hogy hogyan ünnepelhetjük az idei húsvétot. A Zsinati Tanács Elnöksége a tájékoztatást péntekre ígérte, ezt én is a reformatus.hu honlapon látom majd és természetesen értesíteni fogom a testvéreket emailen is és a honlapunkon is.
egy hét múlva virágvasárnap - a jövő hét elején ki fogom küldeni a szokásos virágvasárnapi körlevelet, akinek megvan az email címe, annak elektronikus formában küldjük ki, aki nem adta meg az email címét, annak hagyományosan, postán fogjuk eljuttatni. A virágvasárnapi adakozást most is meghírdetjük és kérjük a testvéreket, hogy lehetőségeikhez képest járuljanak hozzá a gyülekezet fenntartásához!
Felhívás az adakozásra (állva)
"Azoknak pedig, akik e világban gazdagok, parancsold meg, hogy ne legyenek gőgösek, és ne a bizonytalan gazdagságban reménykedjenek, hanem Istenben, aki megélhetésünkre mindent bőségesen megad nekünk. A gazdagok tegyenek jót, legyenek gazdagok a jó cselekedetekben, adakozzanak szívesen, javaikat osszák meg másokkal, gyűjtsenek maguknak jó alapot a jövendőre, hogy elnyerjék az igazi életet." 1Tim. 6: 17-19
Áldás (állva)
Növekedjetek a kegyelemben és a mi Urunk, üdvözítő Jézus Krisztusunk ismeretében. Övé a dicsőség most és az örökkévalóságban! (2Pt. 3: 18