Péter - a karizmatikus vezető

mérföldkövek Péter életében  •  Sermon  •  Submitted   •  Presented
0 ratings
· 2 views
Notes
Transcript
Apostoli köszöntés (állva)
Kegyelem nektek és békesség attól, aki a hatottak közül elsőszülött, aki szeret minket és megmosott bennünket a mi bűneinkből az ő vére által! Ámen. Jel. 1: 4-5
Kezdő és főének (állva)
775: 1-3
Jézus a mi oltalmunk, erősségünk
Hirdetések (ülve)
Temetés:
A következő hét alkalmai:
szerda este 6 órakor bibliaiskola (isteni útbaigazítások vitás kérdésekben - Korinthusi levelek)
péntek de. 11 óra nyugdíjasok bibliaórája
szombaton du. 4 órakor Márta-kör
szombat este 6 órakor kóruspróba
vasárnap istentiszteletek a szokott rendben (az Arany János utcában Takaró Tamás nyugalmazott esperes úr hirdeti az igét)
Igyekszik végiglátogatni azokat a gyülekezeteket, ahol beosztott lelkészként vagy megválasztott lelkészként szolgált. Első szolgálati helye, még beosztott lelkészként, a mi gyülekezetünk volt. Szeretettel várjuk az ő szolgálatát!
Egyéb hirdetések:
Május 7-én, vasárnap du. 5 órakor lesz a református kórusok egyházmegyei énekkari találkozója az óvárosi református gyülekezetben. A mi énekkarunk is részt vesz ezen a találkozón.
Igeolvasás előtti ének (ülve)
779: 1
Ha szól az Úr, légy csendesen
Fohász (ülve)
URam, szereteted az égig ér, hűséged a fellegekig. Igazságod olyan, mint a hatalmas hegyek, ítéleteid, mint a nagy mélység, embert és állatot megtartasz, URam. Ps. 36: 6-7
Lekció (ülve)
Imádság (állva)
Igehirdetés előtti ének (állva)
779: 2
Minden szavát figyelve lesd
Textus (állva)
Igehirdetés (ülve)
Egy híres és hosszan tekergő történet ez, amelyben Péter és János apostol meggyógyít egy sánta kéregetőt a templom Ékes kapujában (a Díszes kapuban).
Amikor a kéregető felé nyújtja a kezét és várakozva rátekint, akkor Péter ennyit mondott:
“Ezüstöm és aranyam nincsen, de amim van, azt adom neked: a názáreti Jézus Krisztus nevében kelj fel, és járj!”
Péter itt nagyon egyszerűen azt fogalmazza meg, hogy neki, mint keresztyén embernek, van valami olyasmije, amire annak a sánta kéregetőnek mindennél nagyobb szüksége van: az ő életében ott van Jézus gyógyító ereje és ezt ő meg tudja osztani vele.
pénzt nem tud neki adni, mert az neki sincs, de Jézus jelenlétét és gyógyító erejét meg tudja osztani
Ez az előbb még sánta ember aztán ugrándozva és nagy örömmel ment be Péterrel és Jánossal együtt a Templomba. A bonyodalmak akkor kezdődtek, amikor a Templom Salamon-csarnokában a csodás gyógyítás hírére egész nagy tömeg futott össze, azt gondolva, hogy valamiféle csodadoktorokat láthatnak.
Péter itt úgy érezte, hogy tisztáznia kell a helyzetet - nem szabad megtartania a látszólagos dicsőségét ennek a gyógyításnak. Elmondta, hogy nem az ő erejéből történt ez, hanem Jézus erejéből. Ezért el kellett mondania azt is, hogy Jézus nem halt meg, hanem a mennyei Atya feltámasztotta őt a halálból.
Ezt követően tartóztatta le őket a templomőrség, mert nem tetszett nekik az, amit Jézusról és a feltámadásról beszéltek. Péter és János csak rövid ideig volt börtönben, mert reggel összeült a nagytanács és kihallgatták őket és arról kérdezősködtek, hogy milyen hatalommal gyógyították meg ezt a sánta embert. Péter pedig nagyon frappánsan válaszolt: a sánta embert a feltámadott Jézus gyógyította meg, akit a jeruzsálemi vezetők megvetettek, pedig:
“...nincsen üdvösség senki másban, mert nem is adatott az embereknek az ég alatt más név, amely által üdvözülhetnénk.”
A vezetők zavarba jöttek mégpedig két dolog miatt is:
látták, hogy Péter és János iskolázatlan emberek - írni-olvasni nyilvánvalóan tudtak, de a szent iratokban járatlanok voltak, nem tanulták az írások magyarázatát, mégis néhány mondattal leiskolázták a nagytanácsot
de volt egy ennél nagyobb probléma is. az a sánta ember tényleg meggyógyult, ezt senki sem tagadhatja. De legalább ne kösse össze ezt a nyilvánvaló gyógyulást Jézus meghírdetett feltámadásával. Hallgatásra utasították tehát az apostolokat.
Péter azonban ezt nem hagyta annyiban, hanem elmondta, hogy szerinte a nagytanács fordítva ül a lovon. Péternek döntenie kell, hogy a nagytanácsnak engedelmeskedik vagy Istennek és a döntés nem kétséges.
“Ítéljétek meg ti magatok, vajon igaz dolog-e Isten szemében, hogy inkább rátok hallgassunk, mint Istenre! Mert nem tehetjük, hogy ne mondjuk el azt, amit láttunk és hallottunk.”
A kihallgatás során kétszer is megfenyegették őket és megtiltották nekik, hogy Jézus nevében beszéljenek vagy tanítsanak. De végülis elengedték őket.
Ezt követően Péter és János visszatért a gyülekezetbe, vagy legalábbis annak az egyik csoportjába, ott beszámoltak az előző nap eseményeiről (eredetileg a délután 3 órás imádságra indultak…), beszámoltak a gyógyulásról, a bebörtönzésről, a kihallgatásról, a fenyegetésről és a szabadulásról.
És a következő pillanatban nem egy válságtanácskozást hívtak össze, hanem azt tették, amit minden keresztyén ember, minden keresztyén közösség tesz, amikor kritikus helyzetbe kerül: imádkoztak.
Magasztalták Istent a teremtésért és aztán a Szabadító eljöveteléért, imádságukban hálát adtak azért, mert érthetik azt, hogy milyen nagy feszültség van Isten terve és a világ erői között. végül pedig erőt kértek Istentől ahhoz, hogy ezek között a feszültségek és meghurcoltatások között ők bátran tudják hírdetni Isten üzenetét.
A történetnek pedig ott van vége, hogy a föld megrendül, a Lélek kitöltetik rájuk és ők pedig bátorságot nyernek, hogy továbbra is, sőt egyre erőteljesebben tudják hirdetni Jézus Krisztust.
Az előző vasárnap Péter apostolról, az igehirdetőről beszéltünk a pünkösdi prédikációja alapján:
hirdette Jézus Halálát és feltámadását
beszélt a feltámadás tanúiról
az evangélium igéreteiről: a bűnbocsánatról és a Lélek ajándékairól
és az evangélium elfogadásának a feltételeiről: a megtérésről és a keresztségről
Ezt a történetet (a sánta meggyógyításának a történetét) azért hoztam most részleteiben is ide, hogy lássuk Péter apostolt, a karizmatikus vezetőt.
A jeruzsálemi több ezres ősgyülekezetnek vitathatatlanul ő volt a vezetője. Amikor azt mondom, hogy karizmatikus vezető volt, akkor azt nem a köznyelvi értelemben említem, tehát nem rátermett vezetőt vagy hatásos vezetőt jelent.
Péter karizmatikus volt, azaz volt karizmája /= a Lélektől származó ajándéka/
Ezt a karizmatikus vonást nem olyan egyszerű észrevenni. Leginkább akkor látjuk ezt magunk előtt, amikor Péternek válaszolnia kellett egy kérdésre vagy egy vádra, amikor hitben reagálnia kellett egy helyzetre. Ekkor szinte így látjuk magunk előtt, hogy a válaszadáshoz levegőt vesz és egyszersmind megtelik Szentlélekkel és értelmesen, lelkileg éretten beszél, úgy, hogy nem nagyon lehet rá mit mondani.
Persze ez nem azt jelenti, hogy karizmát, lelki ajándékot csak a megszólaláshoz kaphat, hogy csak akkor volt megtelve Lélekkel, hiszen ugyanúgy a Szentlélek közvetlen jelenléte és ereje kellett a gyógyításokhoz vagy csak ahhoz, hogy befogadjon egy látomást.
A lelki ajándékoknak van egy közös jellemzője: mindenképpen a gyülekezet javára van.
Nem véletlen az, hogy Péternek ezek a mondatai aranymondások lettek - a Szentlélek adta ezeket Péter szájába - és egy egész közösség profitál belőle:
A sánta meggyógyításánál:
“Ezüstöm és aranyam nincsen, de amim van, azt adom neked: a názáreti Jézus Krisztus nevében kelj fel, és járj!”
e mondat hatására egy ember meggyógyul, a közösség újra egy emberrel növekszik
ráadásul a következő generációk megérthetik, hogy hogyan ajánlhatják fel Jézus Krisztus kegyelmét
de azt is megérthetjük Péter szavaiból, hogy a közösségünknek mit kell drága kincsnek tartani: nem a bankszámlákon levő pénzt, hanem Jézus Krisztus személyét és jelenlétét. A mi feladatunk az évezredek során nem változott: azt adjuk, amink van. Jézusunk van! Gyógyító Jézusunk van! Helyreállító és újjáteremtő Jézusunk van! Lábraállító Jézusunk van!
Amikor Péter a Salamon-csarnokban beszélt, ott is volt egy olyan mondat, ami a keresztyén emlékezetbe beégett:
“...ti a Szentet és Igazat megtagadtátok, és azt kértétek, hogy egy gyilkost bocsásson szabadon a kedvetekért, az élet fejedelmét pedig megöltétek. Őt Isten feltámasztotta a halálból, aminek mi tanúi vagyunk.”
Itt főleg az visszhangzik bennünk, hogy “élet fejedelmét pedig megöltétek”!
Jézus haláláról és feltámadásáról szóló mondat rövid távon ugyan bebörtönzést ért Péternek és Jánosnak
de hosszabb távon egy olyan tanulási folyamatot indított el, ami még évezredek múltán arra tanít bennünket, hogy Jézus üzenetének a hirdetéséért érdemes vállalni a retorziókat.
A nagytanács előtt pedig a következőt mondta Péter Jézus feltámadásával kapcsolatban:
“Ez lett a sarokkő, amelyet ti, az építők megvetettetek, és nincsen üdvösség senki másban, mert nem is adatott az embereknek az ég alatt más név, amely által üdvözülhetnénk.”
Péter szavai itt már egyértelműen nem pusztán emberi szavak. A Szentlélek világosságának a fényébe kerülnek az ún. építők (azaz a zsidó vezetők, a nagytanács tagjai), de még nagyobb világosság vetül az ember megmenekülésére, az üdvösségére - csak egy név, csak egy személy van, aki üdvösséget adhat nekünk - és ez Jézus.
Péternek ezek a Lélektől ihletett szavai azóta is a keresztyén gondolkozás alapvető mondatai közé számítanak.
Amikor pedig meg akarták tiltani Péternek és Jánosnak, hogy Jézus nevében szóljanak, akkor bátran a következőt mondta a nagytanács tagjainak (nyilvánvalóan a Lélek sugallatára):
“Ítéljétek meg ti magatok, vajon igaz dolog-e Isten szemében, hogy inkább rátok hallgassunk, mint Istenre! Mert nem tehetjük, hogy ne mondjuk el azt, amit láttunk és hallottunk.”
Ez nemcsak egy megszégyenítő mondat a nagytanács tagjaira nézve, hanem a bizonyságtételünk iránymutatója mind a mai napig. Vajon mi megtehetjük azt, hogy hallgassunk arról, amit Istentől láttunk és hallottunk? Vajon nekünk nem mindennapi dilemma az, hogy az emberekre hallgassunk vagy inkább Istenre.
Péter karizmatikus vezetője volt az ősgyülekezetnek: azt mondta és azt tette, ami a gyülekezet javát szolgálta. De nem Péter döntötte el, hogy mi szolgálja a közösség javát és mi nem, hanem a Szentlélek töltötte meg őt és a Szentlélek ajándékozta neki azokat a szavakat és tetteket, amelyek az egész közösség javát és jövőjét szolgálták.
Péterről, a karizmatikus vezetőről azért hallottunk most, mert mi is minden nap teszünk valamit Jézus ügyében (vagy éppen nem teszünk semmit - de ez is döntés kérdése)
a lényeg az, hogy kérhetjük Istent, hogy mi is karizmatikus emberek legyünk, olyan emberek, akik a Lélek ajándékát megkapták, akik a kimondott szavak előtt feltöltekeztek Szentlélekkel és amit tesznek, vagy mondanak, az a gyülekezet javát szolgálja.
emberek megtérését /nem emberek elfordulását/
a gyülekezet számbeli vagy lelki növekedését /nem pedig megbetegedését vagy roncsolódását/
és a keresztyén közösség érett növekedését /nem pedig éretlen és felesleges cívódását/
Légy te is a Szentlélekkel feltöltekezett, karizmatikus résztvevője életed eseményeinek!
Csendes perc (ülve)
Ráfelelő ének (állva)
761: 1
Mily jó, ha bűntől már szabad
Imádság (állva)
Úri imádság (állva)
Mondjuk el közösen az Úrtól tanult imádságot!
Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved,
jöjjön el a te országod, legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is;
mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma,
és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek;
és ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól; mert tied az ország, a hatalom és a dicsőség mindörökké. Ámen.
Felhívás az adakozásra (állva)
"Vigyázzatok: kegyességeteket ne az emberek előtt gyakoroljátok, csak azért, hogy lássák azt, mert így nem kaptok jutalmat mennyei Atyátoktól. Amikor tehát adományt adsz, ne kürtöltess magad előtt, ahogyan a képmutatók teszik a zsinagógákban és az utcákon, hogy dicsérjék őket az emberek. Bizony mondom nektek: megkapták jutalmukat. Te pedig amikor adományt adsz, ne tudja a bal kezed, mit tesz a jobb, hogy adakozásod rejtve maradjon; és majd a te Atyád, aki látja a rejtett dolgokat, megjutalmaz téged." Mt. 6: 1-4
Áldás (állva)
Név szerint ismerlek téged, és megnyerted jóindulatomat. Ámen. (2Móz. 33: 12)
Záróének (ülve)
761: 2-5
A bűn sötétben tévelyeg
90. zsoltár 1. vers (állva)
Related Media
See more
Related Sermons
See more